Milyen eredménnyel zárult el elmúlt esztendő?

A 2018-as év eredményeit összegzi „A kárpátaljai magyarság a helyzet túsza” című tudósításában a Magyar Idők című napilap.

A lap kárpátaljai tudósítója Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa vezetője, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Zubánics László, az UMDSZ elnöke évértékelő interjújából összegezte az elmúlt év legfontosabb tanúságait.

– 2018 az ukrán–magyar viszony elmérgesedésének jegyében vonul be a két ország históriakönyvébe. Egymást követték a kisebbségellenes provokációk, ami aztán tavaly ősszel komoly diplomáciai botránnyá dagadt. Az ukrán fél titkosszolgálati módszerekkel rögzített beregszászi konzulátusi felvétele nyomán kölcsönös konzuli kiutasítással tetőzött a konfliktus. Összeállításunkban az ungvári magyar főkonzul mellett a két helyi magyarságszervezet vezetője fejti ki véleményét az elmúlt esztendőről és az idén várható küzdelmekről.

– Bizony nagyon sokszor szükség volt higgadtságra, türelemre és mértékletességre, hogy ne adj ég, visszafordíthatatlan történések következzenek be a két szomszédos állam és a kárpátaljai magyarság életében – összegez Buhajla József.

Magyarország ungvári külképviseletének vezetője 2015 őszén érkezett Kárpátaljára, s nem titkolja, eddigi pályájának legnagyobb kihívásai­val találta szembe magát. Arra a kérdésünkre, hogy mégis mi lehet a kiút, a tárgyalásos rendezést nevezi meg. A Magyar Időknek adott kommentárjában nyomatékosította: nem a magyar félen múlik, hogy változatlanul patthelyzet jellemzi a viszonyt. Elmondta, Kijevben a legutóbbi konzultáción átadtak egy javaslatcsomagot a kettős állampolgárság rendezéséről, amelyet jelenleg tanulmányoznak. „Ugyanakkor az ukrán politikusok és média állításával ellentétben határozottan leszögezzük: Magyarország semmilyen nemzetközi szabályt nem sértett meg ukrajnai külképviseletein zajló munkája során. Alapvető dolog, hogy a meglévő jogokból elvenni nem lehet, a kisebbségi jogok nem sérülhetnek, ugyanakkor a párbeszédnek nincs alternatívája. Sajnos az erőfeszítéseink ellenére is egy helyben toporgunk, ami nem a magyar fél hibája, még ha az ukrán médiában így is állítják be” – mondta el a misszióvezető.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a szervezet hetilapjának adott évértékelőjében  rávilágított: Kijev nemcsak Budapesttel veszett össze, hanem a többi szomszédjával, Lengyelországgal, Fehéroroszországgal, Romániával és Szlovákiával is problémás a viszonya, Oroszországról nem is beszélve. Elmondta, a megváltozott ukrán politika, az európai integrációra és a NATO-ba törekvés sajnos nem tükröződik a szomszédos államokkal való kapcsolatok javulásában. Pedig az ukrán vezetésnek tudnia kell, hogy az út Európába a szomszédos államokon keresztül vezet – jegyezte meg a kijevi törvényhozás magyar képviselője. Egyetért a főkonzullal abban, hogy a kapcsolatok újraértékelése már csak a választások után történhet meg. Úgy látja, nehezen körvonalazódik, hogy kit tudnának támogatni a választásokon. „Sajnos az országot elborította a sovén demagógia. A keleti konfliktus és a szélsőséges erők térnyerése miatt a legtöbb politikai erő a számunkra fontos kérdésekben – oktatás, nyelvhasználat, önkormányzatiság, gazdaság- és szociális politika – olyan álláspontot képvisel, amelyet nem tudunk elfogadni” – nyilatkozta Brenzovics László.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Kárpáti Igaz Szónak adott interjújában  arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar érdekvédelmi szervezetek nagy adósságot halmoztak fel az itteni közösséggel szemben – mindmáig nincs közös magyar Kárpátalja-stratégia.

– Természetesen jelenleg is zajlanak különféle fejlesztések, azonban azok többnyire ad hoc jellegűek, senki sem vizsgálta meg, modellezte, hogy azok milyen hatással járnak, járhatnak a helyi magyarság fennmaradása szempontjából. Sietnünk kell, mivel a létbizonytalanság, a háborús helyzet miatt egyre több emberben érik meg az elhatározás, hogy végérvényesen elhagyja szülőföldjét. Falvainkban-városainkban egyre több üres házzal találkozunk, az utóbbi években településeink nemzetiségi összetétele, arculata is jelentősen megváltozott – summázta az elnök.