Évről évre egyre nagyobb darázsinváziót jósol Szmutkó Attila, az apró redősszárnyúakat jól ismerő rovarirtó.
– Baj lesz a darazsakkal, mert egyre inkább életveszélyt jelentenek – hívta fel a figyelmet a jelenleg Debrecenben élő méhész, rovarirtó, aki e vészjósló prognózist elsősorban a megfigyeléseire alapozza.
Mint elmondta, az elmúlt 4–5 esztendőben a darazsak állománya megtöbbszöröződött, ráadásul egyre nagyobb egyedek bukkannak fel. A darazsak azokat is veszélyeztetik – több ilyen személy újraélesztésénél közreműködött már –, akik nem gondolják magukat allergiásnak a csípésükre.
Szmutkó Attila hosszú ideje méhészkedik a 10 hektáros saját tulajdonú, vadvirágos legelőjén. Felfigyelt arra, hogy a darazsak előszeretettel látogatják a kaptárakat, s a nagy méhpusztulásokért is szerinte leginkább ezek okolhatók, és csak utána az egyéb tényezők: a klímaváltozás, a föld ökostruktúrájának és mágneses tulajdonságainak megváltozása, a megfelelő minőségű virágpor fogyatkozása.
– Ezek a haszontalan állatok többnyire télen se pusztulnak el, hiszen ügyesen áttelelnek, és tavasszal megkezdődik a nem kívánt darázsinvázió. Ötször jobb a szaglásuk a kutyáénál, és akármilyen mérgeket vetünk be ellenük, előbb-utóbb kialakul náluk a rezisztencia. Egyre intenzívebben támadják a méhcsaládokat, és mivel dögevők, a lábukon viszik be a fertőzéseket a patikatisztaságú kaptárba. Az emberre is mindinkább veszélyesek. Mivel a természetes élőhelyeiket, az erdőket fokozatosan elfoglaljuk, beépítjük, lassanként bemerészkednek a falvakba és a városokba. Képesek akár a legrejtettebb zugokba is – például földüregekbe – 1–2 köbméteres fészket építeni, de tetőszerkezetek alatt, a modern hang- és hőszigetelő anyagok között érzik csak igazán jól magukat. A nagy testű méhanya 5–6 hét alatt megépíti a labdányi, első generációs fészkét, és amikor innen a méhegyedek kirajzanak, tovább bővíti a hajlékot, és egyre agresszívebb. Napi több száz vagy ezer petét is képes lerakni az élelemtartalékainak függvényében. A városi hulladékgazdálkodásnak köszönhetően, illetve azokon a helyeken, ahol a nyári forróságban nyers hússal etetik az állatokat, könnyedén találnak bomló, erjedő ennivalót maguknak – mondta el a méhész.
A darázsinvázió nemcsak Kelet-Magyarországot, hanem a szomszédos területeket, köztük Kárpátalját is fenyegeti.
Forrás: szon.hu.
Залишити відгук
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.